Joanne Harris: Csokoládé

Ez áll nagy betűkkel a könyv borítóján: Ha ízlett a sikerfilm, kóstolj bele az eredeti regénybe is! A filmet láttam még pár évvel ezelőtt és nagyon szerettem és ez a felhívás, nem lehet neki ellenállni.

Még több a borítóról:

Ismeretlen, titokzatos fiatal nő, Vianne Rocher érkezik a kis faluba, Lasquenet-be, és megnyitja "csokoládézóját"- a tenyérnyi kávézóval kombinált csokoládéboltot. Végre van egy hely, ahol elsuttoghatók a titkok, megszellőztethetők a sérelmek, kipróbálhatók az álmok. Amikor Vianne húsvétra csokoládéfesztivált szervez, a falu egész közösségét megosztja...

Íme az első regény, amelyben a csokoládé elfoglalja a maga méltó helyét. A tartalmas, okos és franciásan pajzán könyv valamennyi érzékszervnek irodalmi ünnepet kínál.

Saját vélemény:

Vianne Rocher a lányát egyedül nevelő anya egész életében városról városra vándorolt, előbb édesanyjával (akiről később egy titkot is megtudunk), majd lányával. Mint a könyvből kiderül menekülnek a "fekete ember" elől. Egy kis francia faluban  Lasquenet-be telepedik le és nyitja meg a csokoládéboltját. A falucska vallásos lakói eleinte kétkedve fogadják, hisz épp húsvét előtt a böjt időszakában csábítja őket bűnre az új jövevények. Aztán persze a kíváncsiság a többségükön felülkerekedik és bemerészkednek az üzletbe., ahol ismeretlenül is tudják mindenki kedvenc csokoládéját. Viannet, a lányát és a csokoládéboltot lassan kezdi befogadni a kis közösség. Armande Voizin, Joséphine Muscat, Guillaume Duplesssis személyében igaz barátokra lel.
Armande például a súlyos cukorbetegsége ellenére gyakori látogatója a boltnak, itt sikerül az unokájával Luc Clairmont-tal is közelebbről megismerniük egymást és közben rájönnek mennyi hasonlóság is van közöttük. Guillaume a kutyája Charly nélkül nem tesz egy lépést sem. Kényezteti az állatot, amivel csak tudja pedig  míg egy szép nap el nem veszíti. Ekkor a férfi teljes letargiába esik, hogy elveszítette a kedvencét. Végül Vianne lánya Anouk talál neki egy másik kutyát, akiről ismét gondoskodhat. Anouk és az édesanyja között egyébként meglehetősen szoros kapcsolat van. Anouknak van egy képzeletbeli barátja is, Papucs (egy nyúl), aki elkíséri mindenhová.
Joséphine a szörnyű férjével él együtt a kis kávézójuk fölött. Míg egy nap Vianne, a barátnője bátorítására elhagyja a férjét. A helyi curé ki akarja őket békíteni, szerinte rendbe kell hozniuk a házasságukat. Joséphine nem enged a kérlelő, de erőszakos embernek. Vianne-hez költözik. Végre boldog, elsajátítja a csokoládékészítés fortélyait is.
Francis Reynould a helyi plébános (curé) sok mindent helytelenít Vianne életvitelében. Szerinte az asszony felborította a faluban lévő rendet a jelenlétével.. Templomba sem jár, vasárnap nyitva tartja az üzletét, egyedül neveli a gyermekét, húsvéti csokoládéfesztivált szervez és még sorolhatnám. Természetesen Reynould-nak lelkes hívei is akadnak, mint például Armande lánya Caroline Clairmont.
Ráadásul a folyón megjelennek a vándor vízi emberek is, csak tetézik a bajt a tiszteletes szerint. Pedig ők senkinek sem akarnak ártani. Roux például idénymunkákkal tartja fenn magát, segít Armande házának tetejét is felújítani. No meg persze a könyv végén egy szerelmes éjszakát tölt együtt Vianne-el.

Ezek után persze vétek lett volna kihagyni, hogy megnézzem filmen is. :) Ugyanis évekkel ezelőtt láttam utoljára... Na meg  a könyv folytatását, a Csokoládécipőt is feltétlenül el kell olvasnom!

Nekem nagyon tetszett a könyv, az írónő stílusa is magával ragadó! Fogok még tőle olvasni! ;)

Kép innét.