Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Élménybeszámoló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Élménybeszámoló. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. dec. 24.

2011. dec. 7.

Jégkori, születésnap és játék

 Jégkori

A hétvégén Mosolyfiúnak sikerült rávennie, hogy menjünk el jégkorizni. Mivel már tavaly is ki szerettem volna próbálni nem kellett túl sokáig győzködni. Gondoltam jó alkalom lesz a jégkori szüzességem elvesztésére. Kb. egy héttel előtte megbeszéltük, hogy menni fogunk. Óriási várakozás volt bennem, mivel számomra még újdonság volt. Görkorizni még régen minden nyáron rendszeresen görkoriztunk Kölesden, Viki nevű barátnőmmel. Na nem mondom, hogy profik voltunk, de jó kis időtöltés volt. Délelőtt mindig a mamának segítettem valamit vagy csak könyvmolykodtam délután pedig jött a kori és utána a kötelező Sliders nézés :) Görkoris múltam ellenére azért volt bennem egy minimális félelem is, mert a jég bizony csúszik én meg hogy fogok majd megállni. Na mindegy megdumáltam magammal, hogy jó móka lesz és amúgy is menni fog. Aztán a lábamra került a kori én meg a műjégpályára és rájöttem, hogy nem is olyan egyszerű dologra vállalkoztam, mint gondoltam. Első körben végig kapaszkodtam a falban és óriási kihívás volt eljutni újra a bejáratig. Kis pihenőkkel és lelkesítésekkel azért sikerül. Viszont gyorsan lehuppantam egy székre, mert  úgy éreztem még a lábam is lezsibbadt. Kicsit szoros volt a kori. Kicsit lazítottunk rajta és nem adtam fel, hanem újra a jégen voltam. Innentől kezdve kicsit felbátorodtam és már a korlátban sem kapaszkodtam. Pár kört róttam egyedül és kéz a kézben is. Amikor egyedül voltam végig a "lábam" elé néztem, kicsit olyan érzés volt, mintha csak én lennék a pályán, pedig rengetegen köröztek körülöttem. Érdekes látvány lehettem, ahogy épp próbálkozok talpon maradni vagy olykor amikor nem sikerült bevennem a kanyart körbefordultam a saját tengelyem körül. Viszont amikor Mosolyfiú fogta a kezem már sokkal bátrabb voltam és az addigi kis lassú tanuló tempómhoz képest mertem egy nagyon picit gyorsabban is haladni. Persze Mosolyfiú profi, már évek óta korizik. Na sebaj, még nekem is van esélyem megtanulni és profivá válni. Fő az önbizalom és hogy nem estem el :)))

Születésnap

Tegnap 26 éves lettem. Sokat poénkodtam rajta, hogy idén inkább maradok 25 éves vagy újra 18 éves leszek inkább.. Egy percig sem gondoltam komolyan. Jó éppen ennyi idősnek lenni amennyi most vagyok éppen ennyi tapasztalattal a hátam mögött. Az azért tény, hogy szerettem negyed évszázados lenni. Jó kis év volt. Ráadásul szülinaposnak mindig jó lenni. Arra az egy napra biztosan különlegesnek érzi magát mindenki és úgy érezheti, hogy övé a világ :) Én december 6.án születtem. Kisebb koromban annyira nem voltam boldog, hogy egy napra esik a Mikulás és a szülinapom is. Mostanában viszont úgy fogom fel, hogy milyen klassz hogy az év egy különleges napján születtem.
A mostani szülinapom is emlékezetesre sikerült. Mosolyfiú sütött nekem amerikai palacsintát és nekem be sem kellett addig tennem a lábam a konyhába, amíg el nem készült vele. Aztán kaptam egy szép virágcsokrot és még tiramisut is a tetején egy elmaradhatatlan marcipán télapóval. Mintha csak sejtette volna, hogy régen is mindig volt egy a tortáimon. Apropó torta, az majd szombaton lesz. Én sütöm, a recept már rég le van mentve, a hozzávalók már a hűtőben :) Ja és természetesen korizni is voltunk levezetésként. Aztán még jött egy kis forralt bor és az este most már elmaradhatatlan része 1-2 rész az Így jártam anyátokkal sorozatból. (Aki szereti a Jóbarátokat, annak csak ajánlani tudom.)
Na akkor végszóként még ennyit: Viszlát 25, üdv. 26! :D

Csokrom


Marcipán télapóm


Játék:

Jó sok blog játék lázban ég. Nálam még nem volt játék és amúgy is szülinapom is volt, közeleg a karácsony is, itt az ideje játszanunk. :) Mit szóltok? Remélem tetszik Nektek is az ötlet!
A játék nem lesz bonyolult, csak annyi a dolgotok, hogy regisztrált rendszeres olvasójának kell lennetek a blogomnak és hagyjatok ennél a posztnál egy bejegyzést, ha szeretnétek megnyerni az ajándékokat! Akkor kezdődjék a játék! Sorsolás december 17.én 14 órakor lesz! Addig gyertek és játszatok! :)

Nyeremények

2011. szept. 27.

1. év

A képet itt találtam...


Hát eljött ez a nap is! 1 évesek lettünk, na nem mi csak a blogom.. Szinte el sem hiszem, hogy már 1 egész éve írom a kis receptjeimet kisebb nagyobb lelkesedéssel. Bár az is vicces, ahogy eszembe jutott, hogy aktuális lesz nálam is a szülinap ünneplés. Tegnap ugyanis láttam, hogy Mrita is éppen szülinapot posztolt. Kétségbeesetten elkezdtem kattogni, hogy minta én is tavaly szeptemberben kezdtem volna el írni a blogom. Aztán meg az jutott az eszembe, hogy mi van, ha már volt az évforduló én meg lemaradtam róla??? Gyorsan rákattintottam az első bejegyzésemhez és nyugtáztam magamban, hogy épp nem maradtam le semmiről, mert én bizony 2010.09.27.én indítottam el az én kis szívem csücskét :)) Tehát kedves Rita 1 nappal idősebb a blogod az enyémnél :))

Bevallom néha lusta voltam és nem volt kedvem posztolni még azokat a bejegyzéseimet sem amiket már rég előkészítettem.. mert ilyenek is voltak, gondolva a lustább napjaimra. Mégis oly jó volt ez az egy év itt köztetek, hogy meg sem fordul a fejemben, hogy ne folytassam. Persze majd előbb-utóbb biztosan több recept is születik. Mondjuk, ha már rendszeresen lesz főkóstolóm és nem csak a saját számíze szerint főzök. Addig viszont gyakorolok szorgalmasan. Receptem van hozzá bőven, hiszen jobbnál-jobb recepteket mentek le nálatok szinte minden nap. Szakácskönyvet tuti nem kell vennem egy jó darabig :))) Inkább csak az a baj, hogy a sok receptből nehéz lesz válogatnom, de majd megoldom. No meg ennél nagyobb dilemmám sosem legyen :)))

Arra gondoltam, hogy nem jövök holmi statisztikai adatokkal, hogy mi történt nálam az elmúlt 1 évben. Inkább szeretném nektek megköszönni, hogy jöttetek, olvastatok, a megjegyzéseitekkel bátorítottatok vagy épp tanácsokkal láttatok el, a sok jó játékot és díjakat és persze köszönet még a sok receptért is! No meg azért is, hogy így virtuális barátságokat kötöttünk! :))

Várlak Benneteket az elkövetkező 1 évben is ;))

Na meg, hogy egy kis kedvet is csináljak úgy döntöttem, hogy karácsonyra valami játékot is kitalálok. Így marad még bőven időm kigondolni az ajándékokat és a játék menetét is... Addig is kukkantsatok be hozzám, ha van kedvetek ;))

2011. ápr. 4.

X- Faktor koncert

Végre nálunk is jártak az X-faktorosok. Már januárban kiplakátolták a várost a koncertről. Eddig nem nagyon jártam koncertekre, de erre nagyon el akartam menni. Februárban meg is vettem a jegyeket, aztán vártam, hogy mikor lesz végre április 1. Nagy nehezen elérkezett ez a pénteki nap. Elég sokat kellett, rá várni, de nagyon megérte. Mindenki hozta a szokásos formáját, csak ugye élőben százszor jobb volt őket hallgatni, mint a tv-ben. Én úgy vettem észre, hogy örült mindenki a sok rajongónak és nem is szálltak el maguktól. A legnagyobb arc természetesen Király L. Norbi volt, aki még a Joe Cocker számnál a trikójától is megszabadult. Tényleg felforrósodott a levegő. A női szívek pedig megdobogtak, amikor Nicolas és Vastag Csaba lépett a színpadra. Veca pedig nagyon gyönyörűen énekelte a Most múlik pontosan számot, pedig szegény nagyon beteg volt. Ezt a számot vártuk a legjobban. A három órás koncert pedig pillanatok alatt elrepült, egy percig sem unatkoztunk. Jó volt a hangulat és klassz számokat énekeltek nekünk. Asszem rákaptam a koncertre járás hangulatára!

2011. márc. 10.

2. Gobelin és csipke kiállítás Nagydorogon

Immár második alkalommal került megrendezésre a nagydorogi gobelin kiállítás, ahol idén a csipkéknek is főszerep jutott. Idén is nagyon sok szép kézimunka került kiállításra. Aki szereti az ilyesmit gyönyörködhetett a szebbnél- szebb munkákban. Én tavaly a bohócos sorozatomat mutattam meg a közönségnek, idén pedig két nagy macskás képpel neveztem. Tavaly már sokan dicsérték a képeimet, remélem az ideiek is legalább akkora népszerűségnek fognak örvendeni. Nagy vágyam, hogy egyszer egy saját kiállításom is legyen majd, de ehhez még sokat kell varrnom. Egyenlőre csak nyolc képem van, ennyi még sajnos nem elég egy önálló kiállításhoz. Viszont még fiatal vagyok, így remélem egyszer ez egy megvalósult álom lesz. És hogy mennyire gondolom komolyan? Éppen az álom gobelinemre várok, hogy megérkezzen és végre elkezdhessem varrni. Közben pedig beleszerettem egy újabb sorozatba is Alfons Mucha képei közül. Elsőnek a "szeptembert" rendeltem meg, de mind a 12 évszakot el szeretném készíteni. Ami most újdonság lesz, hogy tűgobelint választottam és ezzel még nem próbálkoztam előtte. Azt mondják ez sokkal nehezebb, de a mostani kiállításon láttam pár képet és olyan hatást keltenek, mintha bársonyból lennének. Szóval az eredmény majd remélem magáért fog beszélni.
Most pedig had mutassak pár képet a kiállításról, ha már Ti nem tudjátok személyesen megnézni...

Hímzések

Csipkék

Csendéletek és festmények kivarrva

Virágos gobelinek

A legnagyobb képek (ezekkel tényleg volt munka...)

Végül én a képeimmel (a felső sorban az 1. és a 2.) 

2011. febr. 22.

Kefir gomba

Kefir gombát kaptam. Már meg is kóstoltam párszor az elkészült kefirt. Finom. Ez azért érdekes mert régebben semmi pénzért nem ettem volna meg. Az utóbbi időben viszont nagyon megkedveltem. Szóval most készítek magamnak minden nap ebből a finomságból, kizárólag házi tejjel, mert a bolti az ugye nem tej! Reggelire eszem, legtöbbször gyümölccsel, ízesítés nélkül és így is jó. Ja és tegnap este jöttem csak rá, hogy eddig mekkora butaságot csináltam, mindig kiöntöm a mosogatóba a savóját, pedig felhasználhatnám kenyér, zsemle vagy kifli készítéshez is. Na majd mostantól...jobb később, mint soha erre rájönni.

2011. febr. 16.

Orchidea

Ma újabb gyönyörűség állt a házhoz. Teljes meglepetés volt, anyukámtól kaptam egy tarka orchideát. Nem is mondta és nem is volt semmilyen különleges alkalom sem. Csak úgy, de én annyira- de annyira örültem neki. Hallani kellett volna az öröm ujjongásom... Már van 4 db az ablakomban, szerencsére nagyon szeretnek nálam és ilyenkor télen mindig megajándékoznak sok- sok gyönyörű virággal. Bárki megy el az ablakom előtt mindig hallom, hogy megszólal és azt mondja, milyen szépek ezek a virágok! Sőt a szomszéd idős néni nem is akarta elhinni, hogy ezek élők, mert annyira szépek! Én nagyon szeretem őket, mert gyönyörűségesek és mutatósak is. Hadd mutassam meg őket!

Ő a legújabb, a kis tarka "boci" :-))
Őt tavaly kaptam apától hatalmas virágai vannak, még van rajta most is virág bimbó
Ő volt a 2. sajnos azóta sem volt rajta annyi virág, mint akkor amikor megkaptam, de azért szépen virágzik minden évben
Ő a 3. és a kedvenc, mindig virágzik és eddig ő volt a legszebb, bár most már vannak trónkövetelők

Igen, csak négyről tettem fel képet. Sajnos a legelső idén még nem örvendeztetett meg virággal. Sajnos még szárat sem növesztett, de nagyon reménykedem, hogy meggondolja magát és nem vegetál tovább... Remélem nektek is elnyerte a tetszéseteket!

2011. febr. 12.

Képek

Ígértem, hogy teszek fel pár képet az én imádni való kutyusomról. Már régen fényképeztem, így nem igazán volt oda a vaku villantgatásokért. Még szerencse, hogy nem az a könnyen feladós típus vagyok, így történhetett meg, hogy szegénykémet végigkergettem a lakáson mire sikerült pár képet készítenem. A legjobbakat most meg is mutatom. A kutyusomról tudni kell, hogy Barninak hívják, a nevét a bundája színe alapján kapta. Igazi labda mániás, azaz imád labda után futni és azt visszahozni, ha rajta múlna állandóan labdáznánk.  Nagyon-nagyon tud hízelegni. Ha valami nem tetszik neki hanyatt veti magát vagy ha rosszat csinált, de nem az a kimondottan csínytevős fajta. Inkább elszökni szeret, szóval figyelni kell nehogy nyitva maradjon a kapu. Utazni is nagyon szeret, amint nyílik az autó ajtó ő már be is ugrik, sajnos néha  ki kell raknunk, amikor nem volt tervben, hogy ő is velünk fog utazni... A kedvenc étele a spagetti.. :-))) de a krémes sütiket sem hagyja ki, egyedül a csokit nem szereti. (szerencsére, legalább nem rontottuk el még jobban)


Gyorsan a kertben is készítettem pár fotót. A hóvirágot már régóta meg szerettem volna a örökíteni.

2011. febr. 3.

Ajándék állt a házhoz

Pár hete néztük a tv-ben a Zöldkommandó műsorát. A végén pedig feltettek egy kérdést a műsorral kapcsolatosan, amire email-ben is lehetett válaszolni. Mivel tudtuk a választ rögtön el is küldtem a megfejtést! Aztán múlt héten kaptam egy üzenetet, hogy nyertem, ma pedig már a postás meg is hoztam a nyereményem. Ja amúgy szeretek játszani és sok rejtvényt be szoktam küldeni, néha nyerek is :-)

Ajándékok:
  • 1 ceruza készlet
  • 1 füzet
  • 1 vízzel működő asztali óra
  • 1 bevásárló szatyor
  • 1 vállra akasztható tépőzáras táska
  • 1 kézi pet palack prés (ez a legnagyobb, nem gondoltam, hogy nekem valaha ilyenem lesz itthon)
Ez úton is köszönöm a Zöldkommandó csapatának ezeket a csodás "zöld" ajándékokat. Most már nekik köszönhetően még többet tudok tenni a környezetünkért.

2011. jan. 17.

Naplemente

Mostanában délután egyre többször azon kaptam magam, hogy csak gyönyörködök a naplementében. Olyan szép tud lenni, ebben az igazi tavaszi időben. Persze becsapás, mert hol van még a tavasz. Csak most éppen olyan jó meleg van, hogy akarva akaratlanul ezt az évszakot idézi meg bennem. Valahogy az utóbbi időben mindig megakad a tekintetem az ablakomon, amikor megy le a nap. Két nap nem bírtam megállni, hogy ne készítsek képeket is. Ilyen az "én" naplementém:



2011. jan. 1.

2010 összegzése

Azon gondolkodom, egész nap mi is történt velem az előző évben. Arra kellett jutnom nem ez volt az eddigi legjobb évem életem során. A rossz dolgok: egész évben nem sikerült munkát találnom, meghalt egy számomra kedves személy, a barátaim pedig sajnos sokszor nem voltak velem, hogy csillapítsák a magányom. Végül pedig az év végére a pontot a vele való szakítás tette fel 30.án... Hát az hiszem ezek után jövőre csak szebb és jobb dolgok történhetnek velem. Én az örök optimista el sem tudom képzelni, hogy ez másként lenne.
Persze nem akarok panaszkodni, mert azért sok jó is történt velem. A legfontosabbak: elkezdtem írni ezt a blogot, ami a szívem csücske lett. Remélem azért tetszik másnak is... Angolul tanulok végre. Tántoríthatatlan vagyok. Most meg fogok tanulni angolul beszélni! Egy régi kedves barátnőmmel, újra egymásra találtunk. Sok új emberrel ismerkedtem meg. Sok új dolgot tanultam, azt hiszem bizonyos mértékig felnőttem. Egy teljes életmód váltás projekten estem/esek át... Elvégeztem az agykontroll tanfolyamot.
Azt hiszem a mérleg nyelve talán még így is inkább a pozitívabb irányba húz. Ebben az új évben pedig csak egy fogadalmam van. Fenekestül felforgatom az életem. Remélem sikerül! Ha már ennyi minden változott az életemben 2010ben, miért is ne folytatódhatna tovább. Most kicsit úgy érzem magam mint Elizabeth az Ízek, imák, szerelmekben.. építkezek tovább a romokra és egy szebb világ van megszületőben!

2010. dec. 26.

Visszaemlékezés

Karácsonyi népszokások: (nálunk ez így néz ki)

Alma, dió,méz és fokhagyma

Régi karácsonyok emlékei jutnak eszembe minden karácsonykor. Milyen szépek voltak a gyerekkori ünnepek. Nekem a fürdőkádban kellett várnom a Jézuska érkezését. A szüleim már titokban előző este feldíszítették a fát. Édesapám a fürdőszoba ablaka alatt egy bicikli csengővel jelezte, hogy megérkezett a Jézuska. Persze akkor én még nem tudtam, hogy apa csenget. A fürdés után pedig már a feldíszített fa és az ajándékok vártak rám. Meghallgattuk mindig egy régi bakeliten a csendes éjt és megettük az finom ünnepi halászlevet. Szerintem anyánál senki sem készít jobb halászlevet! Ezek voltak életem legszebb ünnepei. Egy ideje viszont már csak műfenyőnk van és az ajándékokat sem csomagoljuk. Én ezt amolyan környezetvédelemnek fogom fel. Nem képződik általunk felesleges szemét és a mi fánk nem kerül pár hét alatt az utcára. Figyeljünk és óvjuk a környezetünket, nem ezen múlik, hogy szép lesz -e a karácsonyunk. A szeretet a békesség és az együtt töltött idő ennél többet ér!

2010. dec. 14.

Luca napi vásár

Vasárnap a nagydorogi Luca napi vásárban jártunk. Délután érkeztünk, szinte a végére. Mégis szinte mindent sikerült látnunk, amire kíváncsiak voltunk. Először a VÁRTA- hagyományőrző egyesület viselet bemutatóját néztük meg. Majd a gazdák és a kézművesek standjait jártuk végig. Sok szép dolgot láttunk. Most éppen a dekupázs technikához kaptam kedvet. Már kicsit utána is olvastam. Ami a leírásokban a legjobban tetszett, hogy nem kell hozzá különösebb kézügyesség és mégis sok szép dolgot lehet belőle csinálni. Még kitalálom mit készítsek először és ha minden igaz veszek alapanyagokat is és meg is valósítom. Volt  egy felállított jurta is a vásáron. Az egyetlen bele nem illő dolog egy babakocsiban alvó kisgyerek volt. Bár biztos jól aludt a nyugodtabb környezetbe. A rendezvény vége felé a nagydorogi Búzavirág néptáncegyüttes lépett fel és egy betlehemes előadást is láthatott a közönség. Legvégül pedig a tombola sorsolás következett. A vásári árusok ajánlottak fel a portékájukból és aki játszott akár meg is nyerhette, amit nem vett meg.

Viselet bemutató
Jurta
Patchwork
Adventi koszorú, mézek, lekvárok, gyógynövények
Agyag edények
Dekupázs
Viseletek
Néptánc bemutató
Betlehemezés

2010. dec. 13.

Telelés

Gyorsan eltelt ez a 6 nap. Már évek óta járunk Balatonfüredre nyaralni, de az utóbbi években úgy alakult, hogy a nyaralásból telelés lett. Annyira nem is bánom, mert ez az üdülő télen is biztosít annyi szórakozási lehetőséget, hogy akár ki se kell mozdulni egész héten. Mi azért mégis megtettük. Szinte minden nap sétáltunk a Balaton parton. Nekem különösen tetszett, hogy egy kis hó is esett. Már hosszú évek óta az a vágyam, hogy az első hó a születésnapomon essen, sajnos ez idén sem sikerült. Sebaj, majd jövőre. A séták során én voltam a vadkacsák egyik kedvence. Mindig rengeteg kenyérrel érkeztem és végül üres zsebekkel távoztam. Először csak pár kacsa volt, aztán szép sorban gyülekeztek és a végén rengetegen lettek. Nem tudom, hogy csinálták, mert sokszor hangot sem hallottam, de jeleztek egymásnak. A Balatonhoz közeledve már a sirályok is rám találtak. Érdekes módon egy hattyút sem láttunk, pedig igazából őket szerettem volna megetetni. Bár a sok éhes szájat elnézve úgy gondolom így is jó helyre kerültek a kenyér falatkák. A Rabindranath Tagore sétány végén még Tihanyba is átláttunk, mert hiába volt havas a táj az ég nagyon is tiszta volt. Ha már séta, akkor feltétlenül el kell látogatni minden évben a 6 lépcsősbe. Híres a velős pirítósáról. Eddig minden évben ettünk mi is, de idén annyira a bőséges svéd asztal hatása alatt álltunk, hogy csak egy kis frissítő fért belénk. Megnéztük a kikötőben pihenő hajókat is. Most éppen "téli álmot" aludtak és várták a következő tavaszt, hogy újra vízre eresszék őket. Elsétáltunk a szívkórház előtt is, sokan ismerik az országban és jönnek ide gyógyulni, rehabilitálódni évente. Mi is kipihentük magunkat, minden délután az uszodában és a hozzá tartozó szaunában is múlattuk az időt. Délelőtt pedig a játéké volt a főszerep. Mi csak a rexet és a csocsót próbáltuk ki, pedig volt még biliárd, póker asztal, számítógép-, és konditerem is. Sajnos azért a vizsgákra is kellett egy kicsit tanulni, de így is teljes mértékben kipihenten tértünk haza. Remélem jövőre újra megyünk.

Téli tájkép

A torta, így hívják akik ide járnak

Vadkacsa etetés
és jönnek a többiek is...
Balaton part
Megtaláltak a sirályok is
6 lépcsős
Mikulás
Rabindranath Tagore sétány
Kikötő
Szívkórház
Sirály sereg
Láthatod a Tihanyi Apátságot is, ha jó a szemed
Uszoda
Szórakozás